Az utóbbi évek – többek között – a fiatalok közéleti és közösségi aktivitásának erősödéséről is szólnak. Ha felületesen tekintünk erre, akkor a világot értő, abban otthonosan mozgó, a közösségért cselekvő fiatalokat látunk. Ez részben – és szerencsére – igaz is. Ugyanakkor ez csak a kép egyik oldala, hiszen a fiatalok korosztálya rendkívül sokszínű: eltérő élethelyzetekkel, szükségletekkel, kihívásokkal és részvételi formákkal jellemezhető. Eközben a fiatalok harmada a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlan jövőt tartja a legégetőbb problémának, továbbá közel 30%-uk küzd magánnyal. Azt is látjuk, hogy a tradicionális segítő intézményekkel szemben óriási a fiatalok bizalmatlansága, így azok – minden igyekezet ellenére – sok esetben nem érik el őket.
Pedig létezik egy szakma, amelynek módszertana és eszközrendszere kifejezetten e korosztály eléréséről szól, és amely őket bevonva, velük partnerként együttműködve kínál tanulási lehetőséget a kibontakozásra. Ez a szakma az ifjúsági munka vagy más néven az ifjúságsegítés.
Az ifjúsági munka a fiatalok személyes fejlődését, önállóvá válásuk folyamatát, kortárs közösségeik létrejöttét és működését támogatja. Továbbá a fiatalok aktív társadalmi részvételéhez, demokratikus kompetenciáik és cselekvőképességük fejlődéséhez, valamint állampolgári szerepvállalásuk kiteljesedéséhez járul hozzá. Teszik mindezt az ifjúsági munkások elsősorban a család és az iskola/munkahely melletti ún. harmadik (szabadidős) terekben, nemformális tanulási folyamatok révén. A világ gyors változásaira a nagy ellátórendszerek nem tudnak időben reagálni, miközben az ifjúsági munka egy rugalmas és alkalmazkodó szakma. Éppen ezért képes arra, hogy a fiatalok aktuális helyzeteihez és szükségleteihez igazodva közvetlenebb támogatást nyújtson.
Az ifjúsági szakmában rejlő potenciál ellenére az ifjúsági munka a legtöbb fiatal számára alig elérhető: nincs jogszabály, ami az ifjúsági intézmények, szolgáltatások biztosítására kötelezné az önkormányzatokat, de ha lenne, sem tudnák megtenni, mert e szakmának gyakorlatilag nincs állami (el)ismertsége és támogatása. Ami van, az túlnyomórészt civil kezdeményezés projektalapú finanszírozásból, és néhány kivételt leszámítva főként városokban.
Az új Kormány megalakulásának folyamatát követve azt látjuk, hogy – bár a fiatalokról mint korosztályról esik szó – az ifjúsági munkáról és az ifjúságügyről nem. Az emberséges és működő Magyarország egyik alapköve lehet, ha fiataljaink erős közösségekkel és jövőképpel rendelkeznek. Ebben változás pedig csak akkor várható, ha lesznek szerethető, a család és az iskola melletti időben hozzáférhető, szabadtéri vagy épületeken belüli ifjúsági közösségi terek, ahol elérhető lesz a fiatalok számára a személyes fejlődésüket, önállóvá válásuk folyamatát és kortárs közösségeik létrejöttét, működését támogató ifjúsági munka.
Fontos, hogy kormányzati szinten alakuljon ki egyetértés: a fiatalok korosztályaként kikre gondolunk és milyen értékajánlatunk van számukra. Álláspontunk az, hogy a fiatalok megnevezés alatt több korosztály is lehet kedvezményezettje egy nemzeti szintű ifjúságpolitikának a 13–30 év közötti korcsoportokban, ami felerősíti a kormányzati koordináció fontosságát. Az ifjúsági munka preventív szemlélete azért kiemelten fontos, mert támogatást nyújthat azoknak a fiataloknak, akik az oktatásból kiesve és munka nélkül maradva nehezen elérhetővé válnak, miközben hosszú távon hatékony alternatívát jelenthet a kizárólag reaktív, illetve büntető jellegű problémakezeléssel szemben.
Szükséges továbbá egy értékválasztás: elő kell segítsük, hogy a társadalom többsége úgy tekintsen a fiatalkorra, mint a tanulás és a hibázás tapasztalati világára; a felelősségvállalás „bekalibrálásának” játszóterére; valamint a kötelezettségek és jogok megélésének és feldolgozásának időszakára. Egy emberséges és igazságos értékrendre épülő társadalom nem azt várja a fiataloktól, hogy egyszerűen elfogadják a korábbi bölcsességeket, hanem azt reméli, hogy kritikai módon viszonyulnak hozzájuk, megkérdőjelezik, és a jelenhez formálják azokat. Mindezek mellett pedig a családdal, a tanulással, a párválasztással – és még megannyi mással – kapcsolatos kérdés merül fel ekkor a fiatalokban, amelyek megválaszolásában az ifjúsági munka partnerként támogatja a fiatalokat.
A 4. Európai Ifjúsági Munka Kongresszus (Málta, 2025) egyértelmű európai irányt jelöl ki: a fiatalok támogatásához nemcsak vállalásokra, hanem megfelelő struktúrákra és feltételekre is szükség van. Ennek érdekében az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg a Kormányzat számára az ifjúságpolitika tervezéséhez:
- Legyen az ifjúsági életszakasz megélhető. Erősítse a kormányzat az értékszemléletét a fiatalokkal kapcsolatban. Azaz személyiségük teljes komplexitásában, ne csak egy-egy szelete felől (pl.: probléma, közösség, tudás, egészség, diákstátusz) tekintsen rájuk. Hanem abban támogassa őket, hogy fiatalként éljenek, tanuljanak, cselekedjenek, készüljenek fel a felnőtt életre, mindezt minél inkább önmaguk által vezérelve.
- Az ifjúsági korosztályok számára kínáljon olyan lehetőségeket, amelyek nemcsak az oktatás és a munkavállalás terén, hanem a szabadidő eltöltésében, a demokratikus jogaik gyakorlásában és az őket érintő közügyek érdemi alakításában is vonzóak lehetnek.
- Legyen stratégiai cél annak elérése, hogy minden fiatal hozzáférhessen az ifjúsági munka intézmény- és szolgáltatás rendszeréhez. Ez csak a többi fejlesztő/segítő ágazattal közösen, az önkormányzatok forrásbővítése és térségi, városkörnyéki együttműködések erősítése mellett lesz lehetséges.
- Nemzetközi, elsősorban európai uniós példákból tanulva alakítson ki rövid távú tervet a hazai ifjúságügy, ifjúsági munka és ifjúságpolitika stratégiai fejlesztésére, amellyel egy olyan adósságot is törleszthet, amelyet a rendszerváltás óta minden kormányzat elmulasztott rendezni.
- Ennek érdekében erősítse meg az ifjúságügy kormányzati szervezetrendszerét: teremtse meg annak feltételeit, hogy az ifjúságügy önálló közpolitikai területként, egyértelmű feladat- és hatáskörrel rendelkező szakpolitikára épülve működjön, valamint erősödjenek meg az ehhez kapcsolódó horizontális együttműködési és kormányzati koordinációs mechanizmusok.
- Dolgozza ki a lépéseket ahhoz, hogy hosszú távon megteremtődjenek a feltételei egy olyan ifjúsági részvételi folyamatnak a döntéshozatalban, ami horizontálisan, a döntéshozatal minden szintjén lehetőséget ad a fiataloknak a véleménynyilvánításra és részvételre. Ezt a folyamatot is az ifjúsági munka értékalapú szemlélete támogassa.
- Együttműködés és partnerség az ifjúságpolitika érdekében. Vizsgálja meg a civil társadalmi szereplőkkel kapcsolatos együttműködési lehetőségeket, valamint a szektorban rejlő elkötelezettségből és szakértelemből fakadó potenciált az ifjúságpolitika fejlesztése érdekében.
- Törekedjen arra, hogy Magyarország ne csupán résztvevője, hanem proaktív szakmai alakítója is legyen az európai és nemzetközi ifjúságpolitikai folyamatoknak. A kormányzat a jövőben ifjúságszakmai szempontok mentén aktívan vegyen részt az Európai Unió ifjúságpolitikai folyamataiban, valamint az Európa Tanács és más nemzetközi ifjúságszakmai fórumok munkájában.
Az állásfoglalást szakmai hálózatunk együttműködésével a GYIÖT kezdeményezte, amely Magyarország egyik legrégebbi ifjúságszakmai szervezete. 30 éve működünk hazai és nemzetközi szinten, annak ellenére, hogy az ifjúsági munka feltételrendszere hosszú ideje bizonytalan Magyarországon. Azért dolgozunk, hogy Magyarországon stabil és kiszámítható feltételei legyenek az ifjúsági munkának, és ennek érdekében létrejöjjön egy önálló ifjúsági szakpolitika, valamint egy közfinanszírozott, elsősorban helyi szinten szervezett ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszer. A GYIÖT-ben felkészültek vagyunk arra, hogy a hazai szakpolitikai folyamatokban partnerei legyünk a döntéshozóknak, amire eddig csak korlátozott lehetőségeink voltak.
Budapest, 2026. május 22.
Az állásfoglalásunkat folyamatosan frissítjük az ahhoz csatlakozó, azt aláíró szervezetek és szakemberek neveivel.
GYIÖT Szakmafejlesztési műhelyének tagjai:
Bálint Andrea
Bárnai Árpád | ifjúsági és gyermekvédelmi szakember, képző
Beke Márton | művelődésszervező, közösségi és civil fejlesztő, a GYIÖT operatív vezetője
Böröcz Lívia
Déri András | szociológus, ifjúságkutató, egyetemi oktató
Gulyás Barnabás | szociális munkás, közösségi és civil fejlesztő, egyetemi oktató-kutató
Kovács Anna | gyermekvédelemben dolgozó szociális munkás és komplex szocio- és művészetterápiás csoportvezető
Kovács Vanda | ifjúsági munkás, tréner
Márton Balázs
Turda Luca | szociológus
Szabó Enikő
Szalai Zita
Vajda Árpád | pedagógus, ifjúsági szakember, civil szervezeti vezető
Csatlakozó szervezetek:
Tudatos Ifjúságért Alapítvány
Puentes Hungary Közösségi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
Jövőbarát a Fiatalokért és Gyermekekért Egyesület
Fiatalok a részvételért Egyesület
Együttható Egyesület
Európa Ifjúsága Egyesület
Alternatív Közösségek Egyesülete
Magammal Viszem Alapítvány (MAVISZ)
Diverse Youth Network
21 Nap Egyesület
Egyesek Ifjúsági Egyesület
Emberség Erejével Alapítvány
Újpedagógia Kft.
Alternatíva Egyesület
Csatlakozó szakemberek:
Pável Luca
Bakonyi Katalin
Kiss Andrea | szociálpolitikus, ifjúsági szakértő
Urvári Sándor
Járosi Éva
Szabó Beáta
László Miklós | közösségszervező
Dankovics Adrienn | ifjúsági közösségszervező
Mahner Tamás
Stuller Szonja Hanna
Maszlag Fanni | szociológus
Bogdán Réka Orsolya
Pap Máté | ifjúsági közösségszervező
Ristic Anita
Maczó József
Luka Marina
Koch Bernadett | ifjúsági közösségszervező
Balogh Judit
Hegyi-Halmos Nóra
Egeresi Viktória Krisztina
Milutinovits László
Gruber Mónika Anna | ifjúsági közösségszervező
Kurdi Mónika | szociálpolitikus, ifjúsági szakember
Első Vivien | ifjúsági közösségszervező
Jósa Bálint | politológus, ifjúságpolitikai szakértő, alpolgármesteri referens és tanácsadó
Topos Annabella
Mundrusz Virág Adél | ifjúsági közösségszervező
Kerékgyártó Fanni | ifjúsági közösségszervező
Valló Ede
Pozsonyi Fanni | drámapedagógus, tréner, coach
Vinczi Alexandra
Vass Rozália
Luka Bella
Karvalits Ivett
Baloghné Marada Mónika Tímea
Zelenka Péter
Szigeti Dominika | ifjúsági közösségszervező
Kálmán Dorottya | ifjúsági közösségszervező
Nagy Gabriella
Komáromi Tamás | közgazdász, HR manager, szervezetfejlesztő
Dr. Gatti Beáta
Balog Kata
Bonyár Lili | ifjúsági közösségszervező
Tudlik-Blaskó Edina | ifjúsági közösségszervező
Tetlák Orsolya | szociálpedagógus
Makovi Ágnes | szociálpedagógus, augmentatív- és augmentatív kommunikáció oktató, ifjúsággal foglalkozó szakember
Monostori Nóra | ifjúsági közösségszervező
Kocsis Petronella Aliz | ifjúsági közösségszervező, ifjúsági szakember
Wootsch Péter | nyugalmazott ifjúsági szakértő, államtitkár (ISM)
Kajdi Kata | ifjúsági közösségszervező
Henczer Éva | szociálpedagógus és ifjúságsegítő
Fábi János
Krüzselyi Orsolya | iskolai szociális munkás, pszichodráma aszisztens
Ihnat Róbert | ifjúsági vezető
Schmidt Andrea | ifjúságsegítő, projektkoordinátor
Galambos Rita | Demokratikus Ifjúságért Alapítvány kuratóriumi elnök, független oktatási szakértő
Kátai Alíz Zsuzsanna | ifjúsági közösségszervező, programszervező
Rajos Anita | HR asszisztens
Buzás-Hábel Géza | igazgató – Diverse Youth Network
Kovács Boglárka | szociológus, ifjúsági szakember, korábban ifjúsági referens, intézményvezető és társadalompolitikai tanácsadó, szabadúszó szakpolitikai tanácsadó és regionális koordinátor
Abonyi Dávid | adminisztrátor
Szebenyi Marianna | képző
Ament Balázs | ifjúságsegítő, közösségi és civil fejlesztő szakember
Galambos Adorján | szociológus, tréner, ifjúságpolitikai szakember
Galambos Attila | pedagógus, Újpedagógia alapító
Nyirati András | civil fejlesztő
Rácz Zsófia | ifjúsági munkás